16.rész Bárcsak minden ilyen maradna
"Kai"
Annyira boldog vagyok, most semmi sem számít, csak Hyn aki mellettem alszik. Olyan nyugodt, bárcsak mindig így ébredhetnék fel. Lassan végig vezettem a kezem a haján majd az arcán, közben megálltam az ajkainál. Lassan közel hajoltam felé, de akkor lehúzott magához és megcsókolt. Hangosan elnevettem magam, ráfeküdtem, hogy véletlen se tudjon elszökni.
- Jáá, szállj le rólam nehéz vagy.
- Igen tudom, szedtem fel egy pár kilót mióta nem találkoztunk.
- Hehe, persze.
Gyorsan betakartam magunk a takaróval, és közben elkezdtem csiklandozni.
***
Gyorsan lezuhanyoztunk, majd neki álltunk főzni valamit.
Leültem közben Hynt néztem, ahogy szeleteli fel a hagymát.
- Pontosan mit is csinálsz?
- Majd meglátod.
- Tudod mit ennék most? Egy nagy tál kimchit.
- Rendben akkor csináljunk kimchit, akkor adj még egy hagymát.
Gyorsan felkeltem és elkezdtünk felaprítani a hozzá valókat. Majd jöhetett a méz bele, nagyon jól néz ki már most.
- Kóstold meg.
- Hmm....finom.
- Tényleg? Ennek örülök.
- Tudod mindig is egy olyan lányt akartam akik tud kimchit csinálni.
- Miért?
- Mert anya kedvenc étele volt, és nagyon sokat szokott csinálni. De soha, senkinek nem sikerült elkészítenie.
- Pedig nem nehéz.
- Tudod, én nem olyan környezetben nevelkedtem, Suzy se tud.
- Ohh értem, hiszen ez a szegények éltele. Most már világos.
- Hiába kértem, soha sem csináltak a szakácsok, mindig csak a legdrágább ételeket készítették el.
- Most fel akarsz nekem ezzel vágni?
- Nem, eszem ágába sincs.
- Oké.
Megkerültem és átöleltem hátulról. Majd egy csókot nyomtam a nyakára.
- Mi a baj?
- Csak...nagyon boldog vagyok, hogy újra ölelhetlek, hogy újra láthatom a mosolyod. Ami a legjobban hiányzott az az illatod. Ügye most már örökké együtt maradunk?
"Hyn"
Mikor kimondta ezeket a szavakat, nem tudtam megszólalni, és még a szemébe se tudtam nézni. Mi lesz ha valamit kiolvas a szememből, akkor mindennek lőttek.
- Mi a baj? Miért nem mondasz semmit? Ügye nem akarsz megint elhagyni?
- Mi...dehogy, csak...gondolkodtam. Soha sem hagylak el.
- Megígéred?
- ....ígérem.
Gyorsan megkötöttük az ígéretet egy csókkal, majd neki álltunk befejezni az ételt.
Miközben főztem néha Kai-ra pillantottam, ahogy ott ül és olvas olyan boldog vagyok, mégis legszívesebben feltudnék robbanni. Miért van lelkiismeretem? Talán...nem kellene ennyi időt töltenem vele, hiszen akkor könnyebben engedném el. De...vele akarok lenni, hiszen tudom, hogy bármikor eltűnhet a szemem elől. Bárcsak...bárcsak mindig így maradhatnánk.
- Hyn?
- Igen?
- Ma este, elviszlek valahová jó? Öltöz ki szépen nekem, most mennem kell.
- De...mi lesz a kimchivel?
- majd holnap megeszem, de most mennem kell este jövők.
Gyorsan megpuszilta az arcom majd elment. Miért szaladt így el, talán történt valami?
- Várj mi lesz este?
Hiába kiáltottam utána már nem volt sehol. Vajon minek kell kiöltöznöm?
***
Már este kilenc óra van, de még mindig nincs sehol, pedig rég elkészültem már.
Felhívtam volna, de még a telefont sem veszi fel. Kezdek aggódni. Éppen visszamentem volna mikor Kai hangja csapta meg a fülem.
- Bocsi, hogy késtem, csak volt bár dolog amit elkellet készítenem. Mehetünk?
Több mint fél órát mentünk mikor kihirdette Kai, hogy megérkeztünk. Éppen ki akartam szállni mikor Kai visszarántott.
- Először is be kell kötnöm a szemed.
- Minek?
- Csak.
Mikor bekötötte, segített kiszállni a kocsiból és lassan elvezetett. Mikor levette még a lélegzetem is elállt.
Egy hatalmas ház fogadott, előtte a medencébe rózsák lebegtek és előtte egy asztal volt megterítve.
- Ez...ez...a hely káprázatos.
- Gondoltam hogy tetszik, és csak mi vagyunk itt.
- Miért hoztál ide?
- Gondoltam ehetnénk valamit.
- De...ez a hely nagyon drága lehet.
- Semmi gond.
Egy inas féle jött oda hozzánk, majd meghajolt és odavezetett az asztalhoz. Nem kellet sokáig várni az ételre hamar kiszállították, és meg kell hagyni nagyon finom volt.
- Hogy tetszik ez a hely?
- Szerinted, imádom. Nagyon szép, és az étel is finom volt.
- Tudtam hogy ide kell hozzalak.
- Ügye rajtam kívül nem hoztál ide senkit?
- De, csak egy nőt.
- Mi? Kicsodát?
- Anyát, csak vele jöttem el ide. Mikor kicsi voltam, egyszer ide jöttünk enni és nagyon megtetszett. Azóta te vagy az első lány akit ide hoztam.
- Tényleg?
- Igen. Most pedig mutatni akarok valamit.
Csettintett egyet, és a hátérbe megszólalt egy lassú zene, ahogy hallottam talán az Aliee-től az Evening sky lehet. Majd a háttérben égők kezdtek el világítani, és hirtelen azt vettem észre, hogy Kai letérdelt elém és egy dobozt nyújtott felém.
- Kai...
- Shh, mióta veled találkoztam az életem teljesen felfordult, de nem bánom. Hihetetlen boldogságot hoztál a szívembe, el se tudom mondani. Nekem már semmire sincs szükségem csak rád, attól boldog vagyok ha csak a hangodat halhatom. Kérlek legyél velem jobban és rosszban. Hozzám jössz feleségül?
Hirtelen lesokkoltam, nem tudtam mit mondani. A szívem majdnem kirobban a helyéről. Mindig is ilyen lánykérésre vártam, de tudtam hogy nem mondhatok igent. Mégis a szavak csak úgy elhagyták az ajkaimat.
- Igen, leszek.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése