Stay with me!!

6.rész Tudat alatti érzelmek part 3

Mikor igent mondott a kirándulásra, megmondom őszintén egy kicsit sokként ért. De nagyon örültem neki, mikor hazaértem az volt az első, hogy kerestem egy klassz helyet. Biztos vagyok benne, hogy örülni fog neki. Már csak arra várok, hogy holnap legyen és vele lehessek.

- Mit is gondoltam az imént? Miért vagyok ilyen lázba?

Belenéztem a tükörbe és nézegetni kezdtem magam. Mintha nem is én lennék, mikor változtam meg ennyire? Fogalmam sincs, hogy miért viselkedek így. Úgy csinálok mintha most mennék el először messze egy lánnyal kettesben. Mikor elindultam a szobámba hirtelen lefagytam, lassan visszafordultam a tükörhöz és közelebb hajoltam.

- Az... az orromon egy... pattanás? URAM ISTEN.

***

Másnap reggel már korán felkeltem, nah jó szinte nem is aludtam. Összepakoltam a legjobb ruháimat amiben jók az idomaim. Belőttem a hajam és egy vagány szemüveggel feldobtam a ruhám. Indulhatunk is.

Mikor a repülőtérre értem Hyn kerestem. Vajon hol van? Remélem nem dobott. Beleörülök a várakozásba. Nem sokkára indul a járatunk, de sehol sincs. Éppen elindultam amikor valaki a nevemet kiáltotta.

- Kai... Kai.

Megfordultam és akkor vettem észre, hogy Hyn fut felém. Micsoda megkönnyebbülés, annyira boldog vagyok.

- Hol voltál? Tudod te mennyi az idő?

- Sajnálom, de nem találtam meg az egyik fehér....hagyjuk.

- Mit?

- Semmit menjünk.

Megindult és utána mentem, de akkor mosoly gördült az arcomra. Majd meg böktem.

- Nah... mond el.

- Hagyjon már.

Nevetve felszálltunk a gépre és vártunk, hogy odaérjünk. Több mint négy órába tartott az út, szószórós értelemben elzsibbadt a valagam, de megérte. Hyn mindent jól megvizsgált és nagyon tetszett neki. A szállodánál összevissza futkározott mint egy kutya aki a csontját keresi.

- Ennyire tetszik?

- Még csodálkozol? Ez a hej csodálatot. De... te miért vagy itt a szobámba?

- Ha? Mert... hát az úgy volt, hogy...csak ez az egy szoba volt üres.

- Tényleg? Ezen a helyen?

- Igen, de nyugii a másik szobába leszek.

- Helyes, most nagyon éhes vagyok.

- Akkor mire várunk? Induljunk és fedezzük fel a terepet.

Béreltünk egy kocsit amiből mindent jól lehet látni. Mivel voltam már ezen a helyen a legjobb helyekre akartam elvinni. Először is elviszem a legjobb étterembe.

Mikor megettük az ételt nagy mosollyal indultunk el a következő megállóhoz. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fog neki tetszeni. Mikor megérkeztünk bekötöttem a szemét, először tiltakozott, de csak beleegyezett. Lassan vezettem mert nem akartam, hogy elessen. Mikor odaértünk megkérdeztem, hogy mit hall?

- Hát...nem is tudom.

- Koncentrálj.

- Most...már hallok valamit. Csak...nem?

- De, leveheted.

Lassan levette a szeméről és mikor meglátta, nagy szemekkel nézzet körül, majd rám.

- Istenem még soha sem láttam élőbe tengert.

- Gondoltam, ezért választottam ezt a helyet.

Hirtelen átölelt amitől ledermedtem. A szívem megint elkezdet fájni és egyre jobban vert. Még soha sem éreztem ilyen érzést. Miért vagyok ennyire boldog? Megfogta a kezem és elkezdtünk futni a víz felé. Hyn lassan belement és élvezte, hogy a víz a lábához ér. Hirtelen hideg vizet éreztem meg az arcomon. Felnéztem Hyn-ra aki nagyot nevetett a reakciómon.

- Jáá, ez hideg volt.

- Tudom csak annyira bámultál, hogy ki kellet használnom. Hehe.

Felpattantam és beszaladtam a vízbe. Lassan közelítettem felé.

- Ne gyere közelebb...hallod?

Nem érdekelt mit mondott, felkaptam és beledobtam a vízbe.

- Jáá, most csurom vizes lettem. Ez nem volt vicces.

- Miért, szerintem igen.

Lassan elindult kifelé és rám se nézett. Majd hirtelen kezeket éreztem meg a hátamon és csak a közeledő vizet láttam magam előtt. Gyorsan felkeltem és a hidegtől elkezdtem remegni. Hyn-ra néztem aki persze már kint volt a parton és hangosan nevetett.

- Most véged van.

Elkezdtem futni felé, ő pedig felkiáltott és nevetve elkezdet futni előlem.

***

Lassan visszamentünk a szállásra, nagyon fáradtak voltunk, de még soha sem éreztem ilyen boldogságot.

Mind ketten lezuhanyoztunk és kiültünk az erkélyre. Felbontottam egy pezsgőt és csendben figyeltük a naplementét.

- Nagyon jól éreztem magam. Monda Hyn.

- Én is. Még soha sem éreztem magam ilyen jól.

- Miért?

- Nekem nem volt ilyen élményeim. Apám soha sem foglalkozott velem. Nem volt testvérem sem.

- Az édesanyád?

- Ő meghalt mikor még kicsi voltam. Apám utána találkozott Suzy-val, de őt már ismered. Akkor végre boldog voltam mert ő úgy szeretett mintha a saját gyermeke lennék. És végre lett egy öcsém, igaz nem valami jó a viszonyunk, de én akkor is boldog voltam. Soha sem mentünk el szórakozni, mindig csak a munka.

- Értem, és sajnálom.

- Nem kell, ilyen a gazdagok élete. A tiéd milyen?

- Hát...inkább önts még.

Valahogy éreztem, hogy megpróbál elrejteni valamit, de inkább nem kérdeztem róla. Még egy órát beszélgettünk majd elmentünk aludni.

Hiába próbáltam elaludna nem ment, összevissza forgolódtam. Egyszer melegem volt, egyszer pedig fáztam. A szívem megint elkezdet fájni és gyorsan dobogni. A telefonomban megkerestem Joe telefonszámát, ő orvos és nagyon jó barátom.

- Igen?

- Joe bocsi, hogy ilyenkor hívlak, de lenne egy kérésem.

- Mi lenne az?

- Mitől van az, hogy mostanában fáj a mellkasom és nagyon gyorsan ver a szívem?

- Mi? Ez a probléma?

- Igen. Van erre valami gyógyszer?

- Kai most őszintén válaszolj.Voltál már szerelmes?

- Én...nem. Miért? Nekem nem kell kapcsolat, elég egy éjszaka.

- Mert ez a szerelem jelei drágám. Talán van egy lány a közeledbe akiről nem tudok?

- Mi? Dehogy.

- Biztos Kai? Nincs olyan lány akire csak ránézel és boldogabb lennél?

- Nincs, leteszem.

Gyorsan felkeltem, majd kimentem inni valamit, de akkor megláttam Hyn aki éppen a körmét festette. Hirtelen megint fájdalmat éreztem, és akkor eset le. Szeretem ezt a lányt.