Olyan rosszul érzem magam a tegnapi incidens
miatt. Hogy fogok a szemébe nézni? Nem tudom kiverni a tekintetét a fejemből, ha most nem tudhatom le az egészet akkor
belehalok. Felpattantam a székből és kirohantam az irodából egyenesen a tanoncok részlegére. De mikor az ajtóhoz értem ledermedtem. Benéztem az ablakon és körbenéztem, de sehol sem látom. Biztos más dolga van. Kifújtam a levegőt, istenem mint ha most lenne először ilyen
alkalom. Olyan vagyok mintha tinédzser lennék. Mikor megfordultam a szemem két cipőn akadt meg. Lassan végig néztem az előttem állon, és akkor jöttem
rá ki áll velem
szembe.
- Hyn, hello.
Nem szólalt meg csak nagy szemekkel nézett rám. Majd rám sem nézett, beviharzott
az ajtón.
- Ha, ez vicces volt.... és nagyon
ciki. Hogy mer itt hagyni engem szó nélkül? Megmutatom milyen hatalmam van itt.
***
Már félórája kopogtatom
a kezemmel az asztalt. Hol van már? Kezdek igen ideges lenni. Miért nincs még itt?
- Áá megörülök. Olyan szánalmas vagyok.
Miért futok én egyáltalán utána? Mintha egy
kutya lennék aki a gazdijára vár.
Éppen felálltam amikor belépet az ajtón akire
annyit vártam. Megállt az ajtóba, de nem mert rám nézni.
- Miért hívatott?
- Úgy csinálsz mintha nem tudnád, ez elég vicces. Kérlek foglalj
helyet.
- Hogy megint rám ugorhasson?
Erre már én is felfigyeltem, megkerültem az
asztalt és pár lépésnyire megálltam előtte.
- Ne hidd azt, hogy bocsánatot fogok kérni olyan
dologért ami semmit
sem jelentett.
- Magának lehet, hogy ez semmi, de nekem
igenis sokat jelentett. Szóval ha nem akar látni akkor megyek is.
Éppen kinyitotta az ajtót amikor a kezemmel
becsaptam és nekinyomtam az ajtónak.
- Ne hidd hogy elengedlek. Legyünk túl ezen. Ezentúl ha látjuk egymást akkor te
illedelmesen köszönj mint a többi alkalmazott. Én pedig szépen elhaladok
melletted. Mit szólsz, megtudod csinálni? Felejtsd el ami tegnap este történt, és legyünk barátok. Amilyen egy főnök és alkalmazója
lehet.
- Rendben így fogok tenni, ahogy ön kívánja. Most
pedig engedelmével.
Elengedtem majd hátráltam, hogy ki tudjon menni.
Tényleg szánalmas vagyok, miért van az hogy ezzel a nővel nem tudok mit kezdeni? Én aki több nőt megkapott már. Annyira belemerültem a gondolataimba, hogy észre se vettem amikor Dea titkár bejött.
- Ohh, nem vettelek észre, mi az?
- Az... öccse van itt.
- What? Az öcsém, itt? Ez a nap hogy lehetne ennél rosszabb?
Rendben hívd be.
Gyorsan helyet foglaltam és elővettem egy
köteg papírt, hogy lássa ki itt a főnök.
Úgy tettem minta olvasnék, és nem hallanék semmit.
- Tudom hogy nem olvasol hyung.
Francba, nagyon is jól ismer
engem. Felnéztem rá és áll mosolyt csaltam az arcomra.
- Mi szél hozott drága öcsém?
- Ne tegyél úgy mintha örülnél nekem, pocsék színész lennél.
- Aigoo soha sem tanulod meg, hogy kell az
idősebbekkel
beszélni?
- Nyugi nem azért vagyok itt, hogy lássam azt a
playboy arcodat. Csak anya küldött, hogy adjam át ezt a meghívott. Mivel biztos vagyok benne, hogy elfelejteted anya szülinapját.
- Ohh, hogy én? Soha,már az ajándékom is meg van.
- Hát persze. Ugye tudod hogy anya mit mondott
neked az ezelőtti szülinapján?
-Mi? Jaa... persze tudom.
- Hát kíváncsi vagyok rá, nekem is
mutasd be. Csáó hyung.
Mikor elment elkezdtem gondolkodni amit
mondott. Mit is mondott akkor nekem?
- Dea titkár.
- Igen uram?
- Az ezelőtti szülinapi partin mit is... mondott nekem...
Suzy?
- Azt uram hogy reméli a negyvenedik szülinapjára elviszi azt
a lányt akit önnek
szánt a sors.
- Ohh tényleg, mi lenne velem nélküled Dea? Nem
is tudnám.
- Hát ezen néha én is elgondolkoztam uram.
Ránéztem és akkor eset le neki amit mondott.
- Most Dea nem akarlak látni, tudod mi
a dolgod.
- Igen... uram, akkor.... megyek is...a
sarokba.
- Igen, igen menj.
Beállt a sarokba és akkor elnevettem magam, mindig Dea volt aki mellettem volt,
legjobb barátom és legjobb titkárom.
***
Másnap reggel nem kellet mennem dolgozni, nem is bántam. A hűtőből kivettem a
tejet majd üvegestül elkezdtem inni.
- Hmm dejól esett. Rám férne egy kis testmozgás.
Mikor visszaértem a futásból a telefon csörgésre értem be.
- Igen?
- Végre felvetted. Hol voltál?
- Ohh Suzy, futottam.
- Ohh értem, de ne erőltesd meg
magad drágám.
- Rendben vigyázok.
- Holnap itt leszel ugye?
- Igen.
- De jó, nagyon kíváncsi vagyok ki lesz a párod.
- Hát arra én is.
- Mi?
- Semmi. Most leteszem holnap találkozunk.
Letettem a telefont és elkiabáltam magam.
- Ki a francot vigyek magammal?
Minden lány ismerősömet felhívtam, de mindegyik nemet mondott. Már csak egy
jelölt van. Megkerestem Dea számát.
- Dea, tudod annak a lánynak akit
nem rég vettem fel,
szerezd meg a számát és a lakcímét.
Nem kellet sokat várni Dea mindig gyors és pontos
volt.
Elindultam megkeresni a házát. Mikor felnéztem a térkép mögül azt vettem észre, hogy a
legszegényebb helyen vagyok ahol eddig jártam.
- Biztos jó helyen vagyok?
Kiszálltam az autóból és oda mentem a ház ajtajához. Elég lakatlannak
néz ki.
Becsöngettem, de a csengő nem szólalt meg. Bekopogtam, majd valaki kinyitotta az ajtót. Egy kislány állt előttem.
- Szia kislány, esetleg Hyn néni itt lakik.
- Attól függ kii keresii?
- A főnöke vagyok.
- Tényleg gyeree bee.
Beléptem és körbenéztem. Az egész ház akkora volt mint nekem az egy
fürdőm, nem gondoltam, hogy ennyire szegény lehet valaki.
- Mit keres itt?
- Jáá, milyen vendég fogadás ez?
- Mit akar?
- Lenne egy kérésem és cserébe bármit kérhet.
- Mi lenne az?
- Holnap az anyám szülinapi pariján lenne a barátnőm?
- Hogy mi?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése